Az ESG az elmúlt évek egyik legtöbbet emlegetett üzleti és jogi fogalmává vált. Bár sok vállalkozás még mindig elsősorban nagyvállalati kérdésként tekint rá, a valóság az, hogy az ESG hatása egyre több magyar cég működésében jelenik meg.
A fenntarthatóság, a felelős vállalatirányítás és a társadalmi felelősségvállalás ma már nem csupán marketingeszköz. Egyre több esetben jogszabályi kötelezettségről, üzleti elvárásról és versenyképességi tényezőről beszélünk.
Azok a vállalkozások, amelyek időben felkészülnek az ESG követelményekre, jelentős előnybe kerülhetnek versenytársaikkal szemben.
Mit jelent az ESG?
Az ESG három angol kifejezés rövidítése:
Environmental – Környezeti szempontok
Social – Társadalmi szempontok
Governance – Vállalatirányítási szempontok
Az ESG rendszer célja, hogy átfogó képet adjon egy vállalkozás működésének fenntarthatóságáról és felelősségéről.
Miért lett ilyen fontos az ESG?
A korábbi években a vállalkozások elsősorban pénzügyi mutatókkal igazolták működésük eredményességét.
Napjainkban azonban a befektetők, finanszírozók, üzleti partnerek és hatóságok egyre inkább vizsgálják:
- a környezeti hatásokat,
- a munkavállalói gyakorlatokat,
- az etikai működést,
- az átláthatóságot,
- a kockázatkezelést.
Az ESG ezért mára a vállalati működés egyik fontos értékelési szempontjává vált.
Kit érintenek az ESG szabályok?
Sokan úgy gondolják, hogy kizárólag multinacionális vállalatokat érintenek.
Ez azonban egyre kevésbé igaz.
Közvetlenül vagy közvetve érintettek lehetnek:
- nagyvállalatok,
- középvállalkozások,
- beszállítók,
- alvállalkozók,
- exportáló cégek,
- pénzügyi szolgáltatók,
- gyártó vállalkozások.
Az ESG követelmények gyakran a beszállítói láncon keresztül jutnak el a kisebb vállalkozásokhoz.
Miért érinti a KKV-kat is?
Egy nagyvállalat ma már rendszeresen kér információkat beszállítóitól többek között:
- a munkavállalói gyakorlatról,
- a környezetvédelmi intézkedésekről,
- az energiafelhasználásról,
- az etikai szabályzatokról,
- az adatvédelmi megfelelőségről.
Az ESG így fokozatosan a teljes üzleti lánc részévé válik.
Az ESG környezeti pillére
A környezeti szempontok közé tartozik minden olyan tényező, amely a vállalkozás természeti környezetre gyakorolt hatását vizsgálja.
Például:
- energiafogyasztás,
- hulladékkezelés,
- vízhasználat,
- kibocsátások,
- környezetvédelmi intézkedések.
A cél a környezeti terhelés csökkentése és a fenntartható működés támogatása.
Az ESG társadalmi pillére
A társadalmi tényezők a vállalkozás emberi kapcsolatait és társadalmi felelősségét értékelik.
Ide tartozik többek között:
- a munkavállalók helyzete,
- a munkabiztonság,
- a munkahelyi egyenlőség,
- a képzési lehetőségek,
- az emberi jogi megfelelés.
A munkavállalókkal kapcsolatos gyakorlatok egyre nagyobb szerepet kapnak az ESG értékelések során.
Az ESG vállalatirányítási pillére
A governance terület azt vizsgálja, hogy a vállalkozás milyen módon hozza meg döntéseit és hogyan biztosítja a jogszerű működést.
Különösen fontos lehet:
- a vezetői felelősség,
- a belső kontrollrendszer,
- az etikai szabályozás,
- a korrupcióellenes intézkedések,
- a bejelentővédelmi rendszerek.
A megfelelő vállalatirányítás jelentősen csökkentheti a jogi és üzleti kockázatokat.
ESG és finanszírozás
A bankok és befektetők egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az ESG mutatókra.
Egy megfelelő ESG rendszer:
- javíthatja a finanszírozási lehetőségeket,
- növelheti a befektetői bizalmat,
- erősítheti a vállalkozás piaci megítélését.
A fenntarthatóság ma már gazdasági értékké vált.
ESG és beszállítói láncok
Az egyik legfontosabb változás, hogy a nagyvállalatok már nemcsak saját működésüket vizsgálják.
Egyre gyakrabban kérnek információt:
- beszállítóiktól,
- alvállalkozóiktól,
- szolgáltatóiktól.
Ezért olyan vállalkozások is találkozhatnak ESG kérdőívekkel, amelyekre közvetlen jogszabályi kötelezettség egyelőre nem vonatkozik.
Milyen dokumentumokra lehet szükség?
Az ESG megfelelés gyakran megfelelő dokumentációt igényel.
Például:
- etikai kódex,
- belső szabályzatok,
- korrupcióellenes szabályzat,
- adatvédelmi dokumentáció,
- munkavállalói szabályzatok,
- kockázatkezelési eljárások.
A dokumentáció hiánya jelentős megfelelési problémákat okozhat.
Milyen kockázatokkal jár a felkészületlenség?
A nem megfelelő ESG működés:
- üzleti lehetőségek elvesztéséhez,
- beszállítói kizáráshoz,
- finanszírozási nehézségekhez,
- reputációs károkhoz,
- jogi problémákhoz
vezethet.
A vállalkozások számára ezért egyre fontosabb a tudatos felkészülés.
Hogyan érdemes elkezdeni a felkészülést?
A jelenlegi helyzet felmérése – Milyen ESG elemek működnek már jelenleg?
Kockázatok azonosítása – Hol találhatók a legnagyobb hiányosságok?
Szabályzatok kialakítása – A működés dokumentálása.
Adatgyűjtési folyamatok létrehozása – A későbbi jelentések alapja.
Folyamatos fejlesztés – Az ESG nem egyszeri projekt, hanem hosszú távú folyamat.
Miért fontos a jogi támogatás?
Az ESG megfelelés nem kizárólag környezetvédelmi vagy pénzügyi kérdés.
Számos jogterület kapcsolódik hozzá:
- társasági jog,
- gazdasági jog,
- munkajog,
- adatvédelem,
- versenyjog,
- szabályozási megfelelőség.
A megfelelő jogi háttér segít elkerülni a későbbi problémákat.
Összegzés
Az ESG egyre fontosabb szerepet játszik a vállalkozások életében. Bár a kötelezettségek elsőként a nagyobb cégeknél jelennek meg, a beszállítói láncokon keresztül egyre több kis- és középvállalkozás is találkozik az új elvárásokkal.
Az időben megkezdett felkészülés nemcsak a megfelelőséget segíti elő, hanem üzleti előnyt is jelenthet a vállalkozás számára.